Áhítat

Vissza az eredeti cikkhez

oldalak: 1 
lilyane
#5. 2012. január 4. 18:28
Kedves János!
Nagyon örülök a hozzászólásodnak, iszom minden szavát. Igazad van, bár a megbékélésig tartó út hosszú és rögös. Köszönöm, hogy írtál!
Szeretettel:
lilyane
előzmény: janos hozzászólása, 2012. január 4. 14:45
lilyane
#4. 2012. január 4. 18:25
Kedves Eliza Beth!
A megnyugvásra vágyakozás - ebből a szemszögből látom én a dolgokat.
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. január 4. 15:33
Eliza Beth
#3. 2012. január 4. 15:33
Számomra az áhítat - áhítat, magasztos, felemelő érzés.
A bús melankólia...? Hát az nem.
janos
#2. 2012. január 4. 14:45
Szeretettel meg hívlak a megbékélésre, az elfogadásra.
Ne feküdj rá a nyoszolyádra, kelj fel és járj.
Kell, hogy legyenek céljaid, az élet megy tovább, és Te is vele kell járj.
Menj vissza az időben, oda ahol semmi és senki nem zavarta álmaidat. Indulni tiszta lapokkal.
Ezt kell tenned. Bátorság, és fel a fejjel.
Én szorítok Neked, felebarát!
János
oldalak: 1