Egy géniusz ifjúkora

Vissza az eredeti cikkhez

oldalak: 1 
béka
#5. 2011. május 1. 19:53
Köszönöm válaszod, bár újabb kérdések és gondolatok fogalmazódtak meg bennem. (Az iskolakerülés háttere szakmailag is érdekelt.) Válogathattál, mégsem választhattál, mert működött a determinizmus, és én sajnos nem hiszek abban, hogy ennek pályáját teljes egészében magunk rajzolhatjuk meg. Talán épp a határozatlansági reláció miatt….:-)) Kritikus és független gondolkodásúnak lenni ritka kincs (és megbecsülendő az ilyen ember), hermetikusan zárt kalitkában ennek létrejötte lehetetlen, tehát te döntöttél, később mégis kitaszítottak világának említed. Vajon lett volna mit eltékozolni, ha a kalitkában maradsz? Megmutatkozhatott, kibontakozhatott volna ott bármi tehetség is?
A függetlenség öncélú örömének megtapasztalása nélkül vágytad-e volna valaha is az elfogadást ?
Örülök, hogy olvashatlak itt a Tollalon.
előzmény: markusdeak hozzászólása, 2011. május 1. 16:17
markusdeak
#4. 2011. május 1. 16:17
Kedves Béka!
Igen. Rejtett paraméterek, de talán megfejthetők. Bizonyos megközelíthetetlenséggel - egy másik géniusz, Heisenberg fogalmával, határozatlansági relációval - rekonstruálhatók a hatások. Két szülő, eltérő elfogadás, mintakövetés, szintézise az ingereknek. Innen nézve szerencsés gyermekkorom volt, válogathattam. Mégis úgy érzem működik a determinizmus, de ennek a pályáját mi magunk rajzoljuk meg. Ezek azok a pozitív és negatív hatások, amire kiváncsi vagy. Az iskolakerülés, bár későbbi életemet megnehezítette, szabaddá tett, és azt hiszem kritikus és független gondolkodásúvá. Eltékozolt tehetségemből mára valamennyit visszaszereztem, bár ez mellékes körülmény. Függetlennek lenni öncélú öröm, megoszthatatlan, inkább átok, a kitaszítottak világa. Ezért szeretem a Tollalt és érzek hálát, mert úgy érzem itt elfogadtak.
előzmény: béka hozzászólása, 2011. május 1. 13:01
Answer
#3. 2011. május 1. 16:04
Mennyi apró véletlenen múlik valaki élete, pályája, sorsa. Azt mondják nincsenek véletlenek, de szerenecse létezik. Van olyan, hogy valaki már ötévesen is tudja mi lesz az, ami kitölti majd az életét. Aki hátrafelé tekintget az elmúltakra, valószinüleg úgy van vele , mint én, sok minden alakulhatott volna másként is.
Neumann János sikereit a tehetsége vitte oda, amit elért.
Örömmel olvastalak!
béka
#2. 2011. május 1. 13:01
Az, hogy egy családi háttér miként hat a szellemi fejlődésre, azt hiszem, nagyon megfoghatatlan. Neumann szavait kiragadva „rejtett paraméterek”.
Talán magad tapasztalataiból is tudnál párhuzamot vonni. Szívesen olvasnék (mint hiteles forrásból) írásaidban iskolakerülési éveidről, annak életedre gyakorolt pozitív és negatív hatásáról. Nekem tetszett ez a saját gyermek- és ifjúkorod felvillantásával induló, érzelmi töltettel átvezetett kis kóstoló Neumannról.
Szép napod legyen!
oldalak: 1 

Legolvasottabb cikkek