Gesztenyefák

Vissza az eredeti cikkhez

oldalak: 1 
Gandalf
#10. 2013. április 19. 20:38
Ez több mint emlékezés, gratulálok nagyon szép sorok. Sokatmondóak.
Szente Erika
#9. 2013. április 19. 19:17
A szeretet nem hal meg soha.Nagyon szépen tükrözi versed.Megható versedhez gratulálok.
Szép napot.
Erika.
Answer
#8. 2013. április 19. 17:23
Megható sorok!
acélszívű
#7. 2013. április 19. 16:37
Kedves Kató !

Köszönöm szépen a hozzászólást !

Üdv: Gabriella
előzmény: Juhász Kató hozzászólása, 2013. április 19. 10:30
acélszívű
#6. 2013. április 19. 16:36
Kedves Csilla!

Köszönöm szépen, hogy olvastad a versem, és a hozzászólásodat, sajnálom, hogy nem emlékezhetsz az anyai nagyszüleidre. Én se emlékszem, emlékezhetek az anyaira. Apai nagymamám viszont voltak olyan időszakok, mikor részben anya szerepet is betöltött. Édesanyámat viszont elhagyta az anyukája mikor kicsi volt... nem ítélem el, nem tudom mi történt, de már nem él, anyum se ismerhette.

Üdv: Gabriella
előzmény: Csilla hozzászólása, 2013. április 19. 13:24
janos
#5. 2013. április 19. 15:47
Hogy acélszívű ilyen gyönyörű lágy verset tudott írni ez érdekes. Viszont a vers nagyon szép, és mindenkinek eszébe juttatja az eltávozott, kedveseit. Szívből jövő gondolatok.
Csilla
#4. 2013. április 19. 13:24
Kedves Gabriella!

Szép-szomorú versed megérintette a szívemet.
Én is nagyon szerettem az apai nagymamámat.
Sajnos anyai nagyszüleimre nem emlékszem, még egészen kicsi voltam, amikor az öröklétbe távoztak.
Eliza Beth
#3. 2013. április 19. 11:04
"ott állsz egyedül egy ház udvarán" Ez olyan szomorú :-(
Juhász Kató
#2. 2013. április 19. 10:30
Nagyon megható, szép emlékezés.
oldalak: 1 

Legolvasottabb cikkek